|
 |
|
|
...
fáj annyira, mint fájhatott volna az igazságtalan színpadi félsz...
Ringatózva kelsz föl, s eltöröd az evezőt...
Keserves planktoni magány...
Ne törd...
Fodrozd a vizet...
Tedd végre azt, hogy lásd, érezd mi vagy...
S mi lehetnél, ha mindezt megteszed...
Meg mered tenni...
Mozdítsd a feszengő óceánok rez... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... homlokzatán még
és ajkam akkor hő imára mozdult
halkan örök békéjükért esengtem
s bocsánatért magamnak.
XII.
Szél mely a Balaton hullámain suhansz
fodrozd a habokat madárrajt megzavarva
énekeld el az új hármasegység csodáját
ütemezd az idő egykedvű ballagását
cirógass lombokat nemes Füred fenyőjén
tüskés emlékjele... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rustico di Filippo
(1230 körül - 1295 körül)
ALDOBRANDINO, ÉN ÉDES URACSKÁM
Aldobrandino, én édes uracskám,
Pilletto ujjasát küldd vissza, kérlek,
fess közkatona ő, legény a talpán,
ne hidd, mit róla pletykások beszélnek.
Orrod ne lógasd búslakodva, bambán... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... suhanhat így, ha csókot ád)
megkopogtatta testem templomát.
Mintha üzenne: - Élek, itt vagyok.
Anyám! Anyácskám! Lelkem rád ragyog.
Az ingecskémet fodrozd már, siess!
Fehérke ágyat jó puhára vess!
Mert sarjadok csak én, csodás titok,
de nem sokára - Ó, anyám! Anyám! -
lelked virága,... |
|
|
|
|
|
|
|
